A Hellinger családállítás – alapismeretek
A családállítás terápiás önismereti módszer, amely Bert Hellinger, német pszichológus, nevéhez fűződik. A módszer Magyarországon főleg a 2000-es évek óta vált ismertté, viszont Szondi Lipót magyar pszichiáter már a múlt század elején is utalt arra az elvre, ami a családállítás mögött áll.
Szondi Lipót és Bert Hellinger a szabadon választott sorsot állítják szembe a kényszersorssal. Mindkettőjük célja, hogy az
egyén felismerje hatóerejét és lehetőségeit, és teljesebbé tegye ezáltal az életét.
A Hellinger féle családállítást kétféle módon lehet elvégezni: csoportban vagy egyéni ülés keretén belül. Az utóbbit nevezzük egyéni állításnak.
Hogyan történik a Hellinger családállítás?
A családállításnak mára több ága és fajtája fejlődött ki, amelyeknek menete egymástól eltérhet. Az alap struktúra viszont mindegyiknél megmaradt. A csoportos családállítás során az állítás jellemzően 6-12 fős csoportokban történik (ez a szám állítást vezetőnként eltérő lehet). A kliens pár mondatban elmondja az állítást vezetőnek a problémát, amivel érkezett. Ezután az állítást vezető megnevezi azokat a szereplőket, akiket felállítanak és akik szervesen kötődnek a felvázolt problémához, majd a kliens kiosztja ezeket a szerepeket a jelenlévőkre.
A szereplők felállnak a térbe és hagyják, hogy kibontakozhasson általuk az állítás története. Megjelenhetnek testükben különböző testi tünetek (fejfájás, nyomás a mellkasban, sírás, zsibbadás, fáradtság, ásítás, izzadás, stb.), különböző érzések vagy ellenérzések a többi szereplővel kapcsolatban és néha megfogalmaznak szavakat, mondatokat is. A szereplők által megelevenedik a kliens története és kirajzolódnak a problémás pontok, amelyeket aztán az állítást vezető különböző intervenciókkal segít korrigálni és harmonizálni.
Az egyéni családállítás során a hatásmechanizmus ugyanaz, azzal a különbséggel, hogy nem élő emberek jelenítik meg a történet szereplőit, hanem különböző tárgyak (kövek, ásványok, papírlapok, figurák, tereptárgyak, stb.)
Hogyan alakult ki a Hellinger családállítás módszere?
Bert Hellinger 16 éven keresztül egy katolikus misszionárius rend küldötteként Dél-Afrikában dolgozott a zuluknál. Ez az időszak meghatározó volt a később családállításnak nevezett módszer kidolgozásában, ugyanis itt figyelte meg, hogy a természeti népeknél milyen
nagy jelentősége és gyógyító ereje van az ősök és a család tiszteletének
Ezért mondja Hellinger, hogy nem feltalálta, csak felfedezte a módszert, ami nem azért hatásos, mert kikutatott tudományos háttere van, hanem azért, mert a működő tapasztalatokra épül.
Szondi Lipót a Sorsanalízis című könyvében megemlíti a családi tudattalant és az ősök kényszerítő erejét. Az ő definíciója szerint a sorsunk nem más, mint az ősöktől, vérrokonoktól származó választási kényszer. Ezzel arra utalt, hogy nem szabad választásokat hozunk életünkben, hanem családunkból örökölt hatások szerint döntünk. Hellinger annyiban tágítja ki Szondi meghatározását, hogy nem csak a vérszerinti rokonokat sorolja a családhoz, hanem a család sorsában meghatározó szerepet betöltő “idegeneket” is (háborús bajtársak, korábbi szerelmek, stb.)
A Hellinger családállítás lényege, hogy a tudattalan kényszerítő erőket a tudatosságba emeljük és ezáltal új életminőségre tegyünk szert.
Szondi és Hellinger felfogásában az a különbség, hogy Szondi Lipót az ősöktől felénk irányuló kényszerítő erőkről beszél, amelyek úgymond beleegyezésünk nélkül hatnak ránk. Bert Hellinger jobban előtérbe helyezi az egyén választását és azt mondja, hogy tudattalanul tesszük ugyan, de mi mondunk igent ezekre a kényszerítő hatásokra és szeretetből vállaljuk őket.
Mitől működik a Hellinger féle családállítás?
Ha összességében nézzük az élet valóságát, akkor azt látjuk, hogy átmeneti és mulandó. Mögötte azonban valami maradandó hat, bármi legyen is az. Nem tudom, és nem is akarom definiálni. (Bert Hellinger)
Napjainkig még nem sikerült tudományosan bizonyítani a családállítás mögött álló hatásmechanizmust, és ez miatt sok kritika éri. A gyakorlatban viszont számos példa igazolja, hogy olyan helyeken található pszichés sérüléseket is sikeresen kezel, amelyekhez más módszerek nem férnek hozzá.
Az egyik nézőpont szerint a mintázatainkat, amik neveltetésünk, hiedelmeink, látott családi és párkapcsolati viselkedésmintákból származnak magunkban hordozzuk és tároljuk őket. Egy másik nézőpont szerint a közvetlen tapasztalatainktól függetlenül is tárolódnak el mintázatok, mégpedig az úgynevezett morfogenetikus mezőben.
Bert Hellinger ebben a morfogenetikus mezőben uralkodó törvényeket figyelte meg és arra a következtetésre jutott, hogy a mező összeköti azokat az embereket, akik egymással fontos kapcsolatban állnak. Ezt a mezőt szokták “családi léleknek”, vagy a “család szellemi mezejének” is nevezni. A családi lékekben szigorú törvények működnek, amik ha sérülnek, az több egymás után következő generációra is kihat. A családállítás során ezeket a “sérüléseket” rakjuk rendbe.
Minden esetben egyéni egyeztetés történik a klienssel a problémás terület tekintetében. Forduljon hozzám bizalommal, ha úgy érzi segítségre van szüksége, illetve családállítást szeretne.
Balázs Tünde, Telefon: 36-20-5563803
Szerző: Balázs Tünde terapeuta
Olvasson többet és tudjon meg mindent a családállításról: Családállítás lépésről lépésre
Még több: egyéni családállítás , családállítás
