Előfordul, hogy a nő különböző megfontolásokból aktívan távolítja magától a gyermekvállalás időpontját. ‘Most még 2 évet dolgozni szeretnék, mert ezután fognak kinevezni. Utána már jöhet a gyerek…. Szeretnék szabadon utazgatni … Nem érek rá most, tele van zsúfolva az életem más dolgokkal … ‘ Ebben a fázisban még egyáltalán nem szembesül azzal a ténnyel, hogy a gyerekvállaláshoz vezető út talán nem lesz annyira egyszerű és rövid, ahogy azt képzeli.
Családtervezés
Meddőség és lélek
Gyermekvállalás
időpontja
Talán hosszú évekbe fog beletelni, hogy az akkor már várva-várt gyermek megszülessen. És talán nincs felkészülve a ‘meddőség’ szó súlyára sem, ha a gyermek megfoganása elhúzódik. A családtervezési propaganda minden pozitívuma mellett, azt sugallja az embereknek, hogy a kívánt fogamzás akkor következik be, amikor azt ők szeretnék. Tehát a családtervezés napjainkra nagyon tudatossá vált, mégis számos tudatalatti ok a lélekben és pszichében gátolhatja annak tényleges bekövetkezését.
Tudatosság
Meddőség lelki okai
Én magam a gyermekem fogantatásáért folytatott harc és az önismereti úton járás során döbbentem rá, hogy a termékenységi problémák mögött lelki okok húzódnak meg. A tudattalan egy rejtett világ és működésének módja nehezen kifürkészhető. Tudatos énem nagyon is vágyott már arra, hogy kezemben tartsam kisbabámat, hallgathassam szuszogását, érezhessem csodás illatát… De hát saját jéghegyem azon hatalmas része, mely rejtve van az óceán által „Stop” táblát mutatott a gólyának.
A pszichés meddőség lelki okai mindenkinél egyediek lehetnek. Sajnos napjainkban nagyon kevés meddőséggel küzdő nő és férfi jut el szakemberhez, kevesen ismerik fel lelki gátjaikat. Pontosabban: azt sem tudják, hogy a várandóságnak lehetnek lelki akadályai is. Amennyiben a vágyott baba spontán módon nem érkezik, végigcsinálják a meddőségi kivizsgálások sorozatát, és amikor már miden reményt feladtak, belevágnak a lombikbébi-programba, mely jó esetben sikerrel jár. Mindez sok pénzbe és időbe kerül, testet-lelket gyötrő kezeléseket jelent mely magával hozza a szorongás tovább növelését és bónuszként a párkapcsolatot is próbára teszi.
Személyes tapasztalatom és véleményem, hogy a jelenlegi orvosi gyakorlat nem lát tovább a gyógyszereknél, műszereknél.
A meddőség mögött mindig testi okokat feltételeznek.
Ennek megfelelően csak a tüneteket próbálják kezelni.
Barbara Eck-Menning a következő érzelmi fázisokat nevezte meg a meddőségben:
- “Nem történhet meg velem!” = TAGADÁS
- “Miért én?” = HARAG
- “Jó, megtörtént, de mi lenne, ha …” = ALKUDOZÁS, BŰNTUDAT
- “Megtörtént, de…” = DEPRESSZIÓ
- “El tudom fogadni. Végigcsinálom!” = BÁNAT, ELFOGADÁS.
A meddőségre – szemben a fogamzással-, senki sem figyelmeztet, nem készít fel. Érthető tehát, ha valaki élete legnagyobb megrázkódtatásaként éli meg azt, ha nem képes teherbe esni, bármennyire is vágyik rá. A sorozatos kudarcélmény rávetül a pszichére, gyakran önértékelési zavart, majd kisebbrendűségi érzést, párkapcsolati konfliktust generál. A sikertelenség miatt a gondolkodás egyre erősebben egy témakörre fókuszál, a lelki egyensúly felborulása így láttatja a külvilágot. Az észlelés szinte törvényszerűen leszűkül a „van gyereke” vagy „nincs gyereke” dimenziójára.
Az érintettek sokszor azt élik meg, hogy hirtelen minden az utcán szembejövő nő várandós vagy babakocsit tol. A környezetükből is sorozatosan érkeznek hírek az újabb gyermekáldásokról. Mindez még fájdalmasabbá teszi annak megélését, hogy „nekünk még mindig nem jött össze”. Kialakul egyfajta irigység azokkal szemben, akiknek sikerült, akiknek ez is könnyen megy. Óhatatlanul bekövetkezik egy olyan időszak, amikor az érintett elfordul a babás vagy babára váró rokonoktól, ismerősöktől, kerüli a velük való találkozást. Az érzelmi válsághoz gyakran bűntudat érzése is társul, amiért nem tud örülni mások örömének. Már nem csak értéktelenebbnek és kevesebbnek, hanem gonosznak is érzi önmagát.
Ezek az érzések, gondolatok a feldolgozás folyamatának nagyon is természetes részei és velejárói.
Ha rendszerszemléleten keresztül közelítjük a meddőséget, akkor kiderül az is, hogy a gyermekvállalás helyzete előhívja a szülőkben a saját születésük körüli élményeket, amelyekhez ha negatív érzelmek társulnak, ezek kihatnak a gyermekvállalásra is.
„A történet soha nem a technikáról, hanem mindig az emberről szól... a siker nem a kémcsőben, nem a számítógépben, hanem az emberek lelkében dől el.”- Dr. Steven G. Kaali
Ha nem a meddőséget kezeljük, hanem az embert, akkor azt látjuk, hogy nem csak az a siker, ha valaki megtermékenyül vagy szülővé válik. Mert akkor mi van a többivel? Ők kudarcot vallottak? Olyan emberek, akiket csak az különböztet meg másoktól, hogy nekik nem sikerült a baba? A siker az, ha valaki megtalálja a boldogulása útját. Ez lehet a meddőség megoldása gyermekáldás útján, de lehet a boldogság útja az örökbefogadás, vagy a gyermektelenség elfogadása is. Nincs sehol megírva, hogy mi a boldogság. Spirituális nézőpontból nézve a boldogság sorsunk beteljesítése. A sorsunk meghatároz minket, és ha ezt nem fogadjuk el és értjük meg, idegenként élünk a saját életünkben.