A szorongás jelei
Tari Annamária szerint korunk egyik legjellemzőbb érzelme a szorongás. ‘Bátor generációk’ könyvében körbejárja azt a kérdést, miként károsítja személyiségünk fejlődését az online média és hogy milyen kihívások elé állít minket. Annak felismerése, hogy az emberek ‘nem romlottak’ el végleg – sem a gyerekem, sem én, sem a mostani generáció – hanem az online felület által megteremtett új helyzet teremt eddig nem ismert kihívásokat, segít nagyobb megértést építeni a generációk között és megnyitni az utat az őszinte kommunikáció felé. No de miről lehet felismerni azt, ha valaki szorong? Ebben a cikkben a szorongás jeleit járjuk körül.
A szorongás jelei az alábbiak lehetnek:
Túlzott aggodalom
Az általános szorongásos zavar egyik jellemzője a mindennapi dolgok miatti túlzott aggódás, mely akár a napi rutint is zavarja és fáradtságérzettel párosul.
Alvászavarok
Ha valaki nehezen alszik el, vagy éjszaka felébred, számos testi és lelki betegség kísérőjelensége lehet, és nincs abban semmi különös, ha például egy vizsga előtt nem tud valaki aludni. Ha azonban krónikussá válik az alváshiány, az már betegségre utalhat.
Irracionális félelmek
Néha a szorongás nem általános, hanem nagyon konkrétan kapcsolódik egy bizonyos helyzethez vagy dologhoz, mint például a repüléstől, az állatoktól vagy a tömegtől való félelem.
Izomfeszültség
A szorongásos zavart gyakran kíséri a szinte állandósult izomfeszültség – az állkapocs összeszorítása, a kéz ökölbe szorítása vagy más. A rendszeres testmozgás jót tesz az izomfeszültségnek, de az kiújulhat, ha valami miatt abba kell hagyni az edzést.
Krónikus gyomorpanaszok
A szorongás az agyban kezdődik, de igen gyakran nyilvánul meg testi tünetekben, például emésztési zavarokban, mint felfújódás, székrekedés és/vagy hasmenés.
Lámpaláz
A legtöbb embernek összeszorul a gyomra nyilvános szereplés előtt, de ha ez az érzés olyan erős, hogy gyakorlattal sem leküzdhető, szorongásos betegségre gyanakszunk.
Félénkség, zavar
Nemcsak akkor szoronghat valaki, ha nagy tömegben vagy a figyelem középpontjában van, hanem mindennapi helyzetekben is, például ha valakivel beszélgetnie kell, vagy mások előtt ennie-innia. Ilyenkor a szorongás lejei tetten érhetők: a betegek elpirulnak, émelyegnek, izzadnak, gyakran dadognak is. A tünetek néha egészen súlyosak is lehetnek.
Pánikrohamok
A pánikrohamok igen ijesztők tudnak lenni, a beteget olyan tehetetlenség érzés fogja el, hogy akár levegőt sem kap, a szíve hevesen dobog, zsibbadnak a végtagjai, verítékezik, szédül, mellkasi fájdalmai vannak. Ha ez a jelenség ismétlődik és egyre gyakrabban előfordul, pánikbetegségről beszélhetünk.
Felvillanó emlékképek
Valamely traumatikus vagy felkavaró esemény újraélése a poszttraumás stressz-szindróma jele, ez utóbbinak sok közös vonása van a szorongásos zavarral, az emlékképek azonban a szorongás más típusainál is előfordulhatnak.
Túlzott tökéletességre való törekvés
A maximalizmus kényszeres betegség, amelyet gyakran kísérhet szorongásos állapot. A beteg állandóan ellenőrzi önmagát vagy másokat és azt, hogy nem követett-e el valamilyen hibát, mulasztást.
Kényszeres viselkedésformák
Kényszeres rendellenességről akkor beszélünk, ha a beteg viselkedése is kényszeres, akár lelki (a „majd minden rendbe jön” állandó ismételgetése), akár fizikális értelemben (állandó kézmosás, rendrakás). A kényszeres gondolkodás és viselkedés akkor fejlődik betegséggé, ha a kényszeres rítusok kezdik irányítani valakinek az életét.
Kétkedés
A folyamatos kétkedés és hátsó gondolatok a szorongásos rendellenesség velejárói, néha egyetlen kérdésre összpontosul a kétség. Ezekben az esetekben a valós bizonytalansággal szembeni intolerancia okozza a szorongást.
A szorongás jelei és ami normálisnak számít
Néha mindenki lehet ideges, feszült, például ha nyilvánosság előtt kell beszélnie, vagy ha pénzügyi nehézségei vannak. Egyeseknél azonban a szorongás mértéke olyan nagy lehet, hogy teljesen meghatározza az életét. Nem könnyű megkülönböztetni a hétköznapi szorongást a szorongásos betegségtől, de aki az alábbi tüneteket rendszeresen tapasztalja, nem árt, ha felkeresi az orvosát, vagy egy segítő terapeutát.
Forduljon hozzám bizalommal, ha úgy érzi segítségre van szüksége! Minden esetben egyéni egyeztetés történik a klienssel.
Balázs Tünde, Telefon: 36-20-5563803
Szerző: Balázs Tünde terapeuta
Még több: Egyéni terápia
