Szorongás és társas magány
Tari Annamária szerint korunk egyik legjellemzőbb érzelme a szorongás. ‘Bátor generációk’ könyvében körbejárja azt a kérdést, miként károsítja személyiségünk fejlődését az online média és hogy milyen kihívások elé állít minket. Annak felismerése, hogy az emberek ‘nem romlottak’ el végleg – sem a gyerekem, sem én, sem a mostani generáció – hanem az online felület által megteremtett új helyzet teremt eddig nem ismert kihívásokat, segít nagyobb megértést építeni a generációk között és megnyitni az utat az őszinte kommunikáció felé.
Azért szorongunk mert magányosak vagyunk vagy fordítva?
Annak ellenére, hogy a Facebook, Twitter, Google+, az Instagram és a többi közösségi felület eddig sosem ismert lehetőségeket teremt meg arra, hogy az emberek kapcsolódjanak egymáshoz, ugyanolyan mértékben képes felerősíteni a negatív és nehezen kezelhető érzéseket, mint például a magány érzetét, az irigységet, vagy a már említett, szinte bármire kiterjedő szorongást. A lényeg, hogy felismerjük, miként tud építeni minket a közösségi média, és melyik aspektusaival épít le, hogy utána nagyobb tudatossággal tudjuk használni.
Annak ellenére, hogy egy gombnyomásra vannak tőlünk nem csak a közeli ismerőseink, de a nagyon távol élők is, sőt még teljesen más kontinensen élő ismeretlen emberek is, mégis hihetetlen mértékű magány érzetet is teremt a közösségi média. Inkább nyomogatjuk a gombokat, mint hogy egymásra néznénk, inkább chatelünk, mint hogy élőben beszélgetnénk. A hiányzó intimitás nem csak testi, hanem lelki értelemben is meg tud mutatkozni.
Nem csak az ölelések hiányoznak, hanem az őszinte megértés is.
Az egészért viszont nem tehetjük felelőssé csak a közösségi médiát. Sok családban ugyanis nem kimondott irányelvként öröklődik generációról generációra az ‘érzéseinkről nem beszélünk’ attitűd. És valóban, amíg nem jött divatba az önismeret és a pszichológushoz járás, addig az érzelmek kimondása nem feltétlenül volt megszokott dolog a családokban, sem a párkapcsolatokban. Ha felnőttként nem tudunk mit kezdeni az érzésekkel, akkor nagy valószínűséggel a szüleink sem tudtak mit kezdeni a mi érzéseinkkel és így nem tanultuk meg őket sem kezelni, sem kimondani, sem elfogadni.
Mi kell ahhoz, hogy elkezdjük felszámolni ezt a helyzetet és a szorongás oldódjon?
- Teremtsünk tudatosan légkört a nyugodt beszélgetésekre
- Beszéljünk az érzéseinkről is, ne csak a napi technikai megbeszélendőkről, hogy ki fizeti be a csekkeket vagy megy el megtankolni az autót
- Alakítsunk ki új szokásokat – pl. Minden pénteken elmegyünk mozizni, vagy társasjátékozunk
- Kezdjünk el a párunkkal ismét randizni (főleg akkor, ha már gyerekek is vannak)
- Hallgassuk végig a másik mondandóját, még akkor is, ha ez nagyon nehéz, figyeljünk oda a másikra.
És néha nem csak a beszéd értékes, hanem a meghitt csend is. Amikor csak jó a másik mellett lenni szavak nélkül, belepihenni ebbe a csendbe és csak érezni a másik jelenlétét.
A Boldogságkutató Intézet munkatársai 2015-ben elvégeztek egy Facebook használatra vonatkozó kísérletet, amelyben 1095 ember vett részt. Az 1 hét Facebook megvonásnak a következő hatása volt: megnőtt a résztvevők saját életükkel való elégedettségük, javult a koncentrációjuk, kisebb feszültséget éltek át, paradox módon kevésbé érezték magukat magányosan, csökkent a szorongás és az (offline) szociális életük is aktívabbá vált. A közösségi média fantasztikus segítség egymás elérése, de ha túl sok van belőle, elkezdi gátolni, hogy tényleg elérjük egymást. Ha eléggé figyelmesek vagyunk önmagunkra, akkor biztos megtaláljuk a számunkra egészséges határt.
Forduljon hozzám bizalommal, ha úgy érzi segítségre van szüksége! Minden esetben egyéni egyeztetés történik a klienssel.
Balázs Tünde, Telefon: 36-20-5563803
Szerző: Balázs Tünde terapeuta
Még több: Egyéni terápia
