Az életünkben a családunk a legfontosabb és legmeghatározóbb csoport, ezért óriási erővel hat személyiségfejlődésünkre és kibontakozásunkra. Ugyanebből az okból kifolyólag az egyén számára nehezítő és betegítő tényezővé is válhat. Kutatások igazolják, hogy számos viselkedési probléma, szenvedély betegségek, illetve pszichoszomatikus betegségek mögött is gyakran a családi élet zavarai találhatóak meg. Szinte minden családnak egy jelen korunkra jellemző kihívással kell szembenéznie, amit a világhírű gyermekpszichológus Kim John Payne ‘négy túlzásnak’ nevezett meg – túl sok tárgy, túl sok választási lehetőség, túl sok információ, túl nagy sebesség.
Családunk és mi
Családterápia
Szeretet
És a túlzások kora
A túlzások kora pedig nem kedvez az intim és szeretetteljes kapcsolatok építésének, hacsak ezt a család nem tudatosítja és nem kezd el ezzel a kérdéskörrel aktívan foglalkozni.
Az egyes családtagok élettörténetei nem értelmezhetőek önmagukban, hanem csakis összefüggéseiben a családi rendszer részeként. Ebből az okból kifolyólag a családban felmerülő konfliktusok, problémák vagy élethelyzetek megoldása is akkor hatékony, ha közösen történik – a család összes tagjával.
Hiszek abban, hogy az ember veleszületett sajátossága az állandó fejlődés, az éretté válás és a pozitív változás.
Kommunikáció
A családterápia módszere
Az egészséges családi rendszer képes a zavart megszüntetni és tovább fejlődni. Ezzel ellentétben a kóros családi rendszerek fenntartják, konzerválják a felmerült problémákat és nem képesek megoldani őket. A családterápia segít rávilágítani ezekre a fenntartó mechanizmusokra és aktív beavatkozással megszüntetni azokat. Mivel a problémák hátterében általában kapcsolati konfliktusok állnak, az aktív beavatkozás a kommunikáció fejlesztésére, a családtagok önismeretének elmélyítésére és önértékelésük javítására irányul. A kommunikációs zavarok leggyakoribb háttere az, hogy a családtagok képtelenek beszélni az érzéseikről, miközben elvárják, hogy a másik fél megértse őket. Az aktív beavatkozások lehetőséget teremtenek a belső emberi tartalékok feltárására és kifejlődésére, lehetőséget adnak az érzések tisztázására és kimondására.
A családterápia pszichoterápiás módszer és szemlélet is egyaránt. Az 1950-es években kezdték el először alkalmazni az Egyesült államokban. Fontos szerepe van nem csak a már kialakult zavarok oldásában, hanem a megelőzésben is, hogy ezek a zavarok és tünetek ne ‘öröklődjenek át’ a következő generáció tagjaira.
A terápia elsődleges célja visszaállítani az egyensúlyt és harmonikus működést a családi rendszerben. A terápia során soha nem a hibást keressük, hanem azt, hogy miként jutott a család oda, ahol éppen van, a részek közötti kapcsolati minták állnak a figyelem középpontjában. A terápia a családdal folytatott interakciók révén törekszik a krízis megoldására.
A családterápia
Mikor hatásos?
A családterápia akkor javasolt, ha valami nem jó értelemben szokatlan módon megváltozik a családban, és ez hatással van a család összes tagjára. Nagyon gyakran a családi zavar tüneteit a gyerekek hordozzák, ami különböző módokon nyilvánulhat meg: hirtelen viselkedés változás az iskolában, tanulmányi eredmény romlása, nem szokványos agresszivitás, vagy éppen az ellenkezője, hogy őt bántalmazzák, bepisilés, étkezési zavarok, stb. Tünetek megjelenhetnek az anyán is, például hogy pánikbeteg lesz, vagy az apa munkamániájában.
A családban jelenlévő stressz az erre fogékony és érzékeny családtagban nyilvánul meg legmarkánsabban.
Milyen gyakorisággal történnek az ülések? A családterápiás ülések kétheti gyakorisággal zajlanak, ahol többnyire az összes családtag jelen van. Az ülések hossza 75 perc. Az alkalmak nem csak beszélgetésből állnak, szinte minden ülésen előfordulnak rajzolások, gyurmázás, dramatikus elemek, játékok stb. A család házi feladatot is kaphat, amely tovább segíti a változásokat. Családterápia
75 perc, ára 40.000 Ft
Ha úgy érzi tennének lépéseket a család harmonikus működése irányába, keressenek bátran.
További tünetek lehetnek: szorongásos gyermekkori zavarok, súlyos pszichoszomatikus megbetegedések, munkahely elvesztése, öngyilkossági kísérlet, gyászreakció, szexuális diszfunkciók a szülőknél, családi konfliktusok, szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia, játékszenvedély), stb.