Témánk

Családterápia lépésről lépésre

Családterápia lépésről lépésre

Családterápia lépésről lépésre: Minden amit a családterápiáról tudni szeretnél

 

Mi a családterápia?

A családterápia, vagy család- és párterápia olyan terápia, mely családokkal illetve párkapcsolatban élőkkel foglalkozik, nem egy adott családtag egyéni problémáira, tüneteire fókuszál, hanem a családtagok közötti viszonyokra, az egymással való viselkedésre. Az egyes családtagok tehát csakis a családi rendszer részeként értelmezhetők. A  családban felmerülő konfliktusok, problémák vagy élethelyzetek megoldása is akkor hatékony, ha közösen történik – a család összes tagjával.

A családterápia pszichoterápiás módszer és szemlélet is egyaránt. Az 1950-es években kezdték el először alkalmazni az Egyesült államokban. Fontos szerepe van nem csak a már kialakult zavarok oldásában, hanem a megelőzésben is, hogy ezek a zavarok és tünetek ne ‘öröklődjenek át’ a következő generáció tagjaira.

A terápia elsődleges célja visszaállítani az egyensúlyt és harmonikus működést a családi rendszerben. A terápia során soha nem a hibást keressük, hanem azt, hogy miként jutott a család oda, ahol éppen van, a részek közötti kapcsolati minták állnak a figyelem középpontjában. A terápia a családdal folytatott interakciók révén törekszik a krízis megoldására.

Családterápia menete – pontosan hogyan zajlik?

A családterápiás ülések általában kétheti gyakorisággal zajlanak, ahol azonban nem mindig van jelen az összes családtag. Az első találkozáson fontos, hogy minden családtag ott legyen a terápián. A családterápia későbbi szakaszában ideiglenesen a családnak csak egy része van jelen (pl. csak a szülők, csak a férfiak, csak a gyerekek). Majd a terápia kiegészül a teljes családra. (Hasonlóan történik mindez a párterápia esetben, ahol az első megbeszélésen a pár mindkét tagja jelen van, majd a terápia további részében külön-külön folytatjuk a megbeszéléseket, végül ismét mindketten jelen vannak).

A családterápiás kb. 2 hetente követik egymást. Az egyes ülések hossza 75 perc. Az egyes alkalmakon nem csak beszélgetésből állnak, szinte minden ülésen előfordulnak rajzolások, gyurmázás, dramatikus elemek, játékok stb. A család házi feladatot is kaphat, amely tovább segíti a változásokat. Minden következő ülés azzal kezdődik, hogy megbeszéljük, milyen változásokat élt meg a család a legutóbbi ülés óta, ehhez szükséges a két hetes eltelt időtartam. Nagyon fontos szempont, hogy az üléseken minden fél egyenlő mértékben kifejezhesse véleményét, elmondhassa problémáját. Feltétel továbbá,  hogy a család/pár megegyezzen a közösen kitűzött célról.

Családterápia célja

A családterápia célja orvosolni a problémákat, megszüntetni a tüneteket, és elősegíteni az egyensúly (újra)megteremtését a családban.

A családterápia hatékonyságának kulcsa a megelőzés: a nem megfelelő működéshez vezető út korrigálása, megtörése. Ha a családterápia eredményes, nem csupán az aktuális problémák és tünetek szűnnek meg, de a következő generációknál is kisebb lesz a testi és lelki tünetek megjelenésének valószínűsége. A terápiás célt mindig a család és a terapeuták közösen határozzák meg, döntik el. Lényeges, hogy olyan célt tűzzenek ki, amelynek elérése minden családtagnak fontos, motivált legyen.

Az első terápiás ülésen sokszor kiderül például, hogy nem lehet közös célt meghatározni, mert a szülők sajnos már semmilyen módon nem tudnak a továbbiakban együttműködni, vagy eldöntötték, hogy elválnak. Ekkor a terápia célja már nem lehet a családi rendszer összetartása, de segítheti a szülőket abban, hogy miképpen tudjanak úgy elválni, hogy szülői együttműködésük megmaradjon. Ha a tágabb nagycsalád tagjai (pl. nagyszülők, rokonok) miatt vannak a családban problémák, a családterápia képes megerősíteni a “család határait” a „külsőbb” családtagokkal szemben, hogy azok ne tudjanak bomlasztóan hatni a család egységére.


A családterápia módszere


Az egészséges családi rendszer képes a zavart megszüntetni és tovább fejlődni. Ezzel ellentétben a kóros családi rendszerek fenntartják, konzerválják a felmerült problémákat és nem képesek megoldani őket.
A családterápia segít rávilágítani ezekre a fenntartó mechanizmusokra és aktív beavatkozással megszüntetni azokat. Mivel a problémák hátterében általában kapcsolati konfliktusok állnak, az aktív beavatkozás a kommunikáció fejlesztésére, a családtagok önismeretének elmélyítésére és önértékelésük javítására irányul. A kommunikációs zavarok leggyakoribb háttere az, hogy a családtagok képtelenek beszélni az érzéseikről, miközben elvárják, hogy a másik fél megértse őket. Az aktív beavatkozások lehetőséget teremtenek a belső emberi tartalékok feltárására és kifejlődésére, lehetőséget adnak az érzések tisztázására és kimondására.

A családterapeuta elsődlegesen mindig a jelenre és a jövőre összpontosít, a terapeuta aktívan, beavatkozóan viselkedik annak érdekében, hogy elősegítse a résztvevők egymáshoz való viszonyának megváltozását. A családterápia eredményessége nagyban függ az alkalmazott módszertől, a családterapeuta személyiségétől, valamint attól, hogy a család mennyire motivált problémái megoldásában.

Mikor indokolt családterápiára mennünk?



A családterápia akkor javasolt, ha valami nem jó értelemben szokatlan módon megváltozik a családban, és ez hatással van a család összes tagjára. Nagyon gyakran a családi zavar tüneteit a gyerekek hordozzák, ami különböző módokon nyilvánulhat meg: hirtelen viselkedés változás az iskolában, tanulmányi eredmény romlása, nem szokványos agresszivitás, vagy éppen az ellenkezője, hogy őt bántalmazzák, bepisilés, étkezési zavarok, stb. Tünetek megjelenhetnek az anyán is, például hogy pánikbeteg lesz, vagy az apa munkamániájában. A családterápia akár olyan súlyos zavarokban tud hatékony segítséget nyújtani, mint pl. az anorexia nervosa, függőségi zavarok, szorongásos zavarok (pl. pánikzavar, fóbia, kényszeres zavarok és egyéb), pszichoszomatikus panaszok, gyerekkori TIC zavarok, alvászavarok stb. A családban jelenlévő stressz az erre fogékony és érzékeny családtagban nyilvánul meg legmarkánsabban. Nagyon fontos azonban, hogy a családterápia megkezdéséhez szükséges, hogy a család minden tagja akarja a változást!

Milyen tipikus jelek, tünetek, időszakok esetén vegyük észre, hogy terapeutához kell fordulnunk?

  • Ha egy családtagnál pszichés probléma jelentkezik, pl szorongásos gyermekkori zavarok, pszichoszomatikus megbetegedések, öngyilkossági kísérlet, gyászreakció, szexuális diszfunkciók a szülőknél, családi konfliktusok, szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia, játékszenvedély), stb. A tünethordozó családtagot szakmai zsargonban index paciensnek nevezzük.
  • A családi rendszer működési zavara (családi / szülők közötti kommunikációs problémák, súlyosbodó konfliktusok, szexuális zavarok) tapasztalható.
  • Amikor a család nagyobb fejlődési változáson megy keresztül előfordulhat, hogy nem tud megfelelően alkalmazkodni az új helyzethez, s a családi egyensúly helyreállításához ilyenkor szükség lehet terapeuta segítségére. Ilyen helyzet például amikor kisbaba érkezik a családba, s a házaspár szülőkké válik. (Ez a változás más szükségleteket igényel mindkét féltől, s ehhez sokszor nem könnyű alkalmazkodni). A gyermek(ek) beiskolázása, majd kirepülése. Valamely családtag súlyos betegsége, halála, gyász feldolgozása.
  • Tipikusan a kisgyermekes családok és kamaszokat nevelő szülők a gyermek viselkedési vagy érzelmi problémái miatt fordulnak segítségért, első körben általában gyermekpszichológust keresnek. Ilyenkor a terapeuta feladata, hogy tudatosítsa a szülőkben, hogy a gyermek tünete egyben a család tünete is lehet, és javasolja a családterápiát, tehát a család minden tagjának bevonását.

Miért mondják, hogy “divat” lett családterápiára járni napjainkban?

Szinte minden családnak egy jelen korunkra jellemző kihívással kell szembenéznie, amit a világhírű gyermekpszichológus Kim John Payne ‘négy túlzásnak’ nevezett meg – túl sok tárgy, túl sok választási lehetőség, túl sok információ, túl nagy sebesség. A túlzások kora, a gazdasági és társadalmi érvényesülés kényszere folyamatos megfelelést, feszített tempót követel. És sokszor nem csupán a család felnőtt tagjaitól. A stressz és a túlterheltség miatt manapság gyakoribbak a pszichés zavarok, ami negatívan érinti az egyén közösségi kapcsolatait és egyáltalán nem kedvez az intim és szeretetteljes kapcsolatok építésének, hacsak ezt a család nem tudatosítja és nem kezd el ezzel a kérdéskörrel aktívan foglalkozni.

Jó hír az, hogy minden család képes lehet arra, hogy kiegyensúlyozottan működjön! Amennyiben úgy érzi tennének lépéseket a család harmonikus működésének irányába és  ehhez szakmai segítségre van szükségük, forduljanak hozzám bizalommal! Jelentzekezzen be most!

Balázs Tünde, Telefon: 36-20-5563803

Szerző: Balázs Tünde családterapeuta

Még több: Egyéni terápia

Párterápia